Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.

Története: Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán találhatjuk a Bükk déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az Egri főegyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott. Az 1970-es, majd az 1990-es évek ásatásai tárták fel a 11. századi, román stílusú rotunda maradványait (makettje a vártörténeti kiállításon látható). Falait sárba rakott kőből építették. A templom keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le. A csaknem pontosan a körépítmény közepén talált, kőből épített, kőfejtámaszos sírhelyen feltehetően az első püspökök egyikét temették el. A körtemplom melletti temető sírjaiból előkerült gazdag leletanyagból (zománcberakásos függők stb.) nyugati hittérítők letelepedésére következtetnek. A rotundához nyugat felől egy hosszú építmény csatlakozott: vélhetőleg ez volt az első püspöki palota.

Az Árpád-kor elején az egri püspök menedékvára a felsőtárkányi Várhegy hatalmas erődítménye volt, de ezt a tatárok lerombolták. Az egri Várhegyen a 13. században csak kisebb erősség volt, a magas kőfalakat az országos újjáépítés részeként, az egri püspök parancsára emelték. A Szent János evangélista tiszteletére szentelt, háromhajós, román stílusú székesegyházat föltehetően Szent László király idején, a 11. század végén emelték. A székesegyházról a 14. századi krónikákban a várat is Szent János evangélista várának nevezték.

                                                                                         Egri Törökfürdő

Az épületben nem csak medencék (ilidzsa),hanem a török fürdőzést idéző hamam( masszás, gőz, leöntő fürdő) is található.Emellett a kávézó , a masszázsok és az esztétikai elemekkel és hangulatos megvilágításasal díszített pihenő részek tovább erősítik a török hangulatot.A Törökfürdő, egyediségét a török hangulatú,relaxációt nyújtó fürdőzés és masszázs jelenti.A vendégek számára a török hangulatot tovább erősitik a török kor hangulatát idéző épitészeti kialakítások.

A Törökfürdőt a jelen épületben Eger várost megszálló törökök építették 1610 és 1617 között.A rekonstrukció megőrizte a muzulmán fürdőkultusz és építészet hagyománait.A törökfürdő ma modern balneoterápiás centrum. A kezelések( kompex fürdőterápia,  változatos elektroterápiák, gyógytorna és masszázs) orvosi javaslatra, gyógytornászok és gyógymasszőrök közreműködésével történik.

Egri bazilika

Az Egri bazilika helyén már a középkortól templom állt, amely a török idők alatt mecsetként funkcionált; ezt az 1820-as években lebontották. Az egri főszékesegyház, vagy egri bazilika Eger városának 1831-36 között, Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban épült római katolikus székesegyháza, az egri érsekség főtemploma. 1827-ben nevezték ki egri érseknek Pyrker János Lászlót. Pyrker szándéka az volt, hogy méltó érseki székesegyházat építtessen Egernek. A városba érkezése óta foglalkoztatta az építés gondolata, mert mint fogalmazott: „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól”.1831. február 2-án Hild József tervei alapján elkezdődött az egri bazilika építése. A munkákra Itáliából elhívta Marco Casagrandét, aki – többek között – a szobrokat készítette a bazilika felvezető lépcsősora mellé. Öt év alatt készült el az épület, felszentelésére 1837. május 6–7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartottak. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen.