Ági Néni!

Hogy lehet megnyitni a képet?

Előre is köszönöm

Kedves Gyerekek!

Örülök a sok jó gondolatnak és a látható munkának a témával kapcsolatban. Felteszem az általatok írt szövegek szófelhőjét. Tanulmányozzátok!

A Plútó

Azért szavaszták le, mert nem felel meg a bolygók meghatározásásnak. A Plútónak nincs egyedi pályája, mert hosszúkás pályája találkozik a Neptunuszéval. Új kategóriába került: törpebolygó.

A Plútó a Naprendszer legkülső és messze a legkissebb bolygója.

• Naptól mért átlagos távolsága: 5,913,520,000 km (39.5 CSE)
• átmérő: 2320 km
• tömeg: 1.32e22 kg

A görög mitológiában Hadész istennek, az alvilág urának egyik elnevezése.

1930. február. 18-án Clyde Tombaugh azonosította elösszőr.

Lábjegyzet: Kutató munka:http:www.cab.u-szeged.hu

Szorgalmi:

Merkúr – a Merkúrnak hatalmas központi magja van, felszínét kráterek és medencék borítják.

Vénusz- a Vénusz kénsavcseppek alkotta fehér felhői alatt vulkánok és hegységek húzódnak.

Föld- Szilárd halmazállapotú belső magja vasból és nikkelből áll, külső magja folyékony halmazállapotú, és ezeken helyezkedik el a könnyebb köpeny és a kéreg.

Mars- a Mars egy fagyos bolygó, ősi kráterekkel és vulkánokkal. A pórusokat jég borítja.

Jupiter – a Jupiter egy óriási gázgömb főleg hidrogénből és héliumból, nincs szilárd felszíne.

Szaturnusz – ez egy jégkristályokból és ammóniából álló gázóriás. Felhősávok borítják, melyekben viharok örvénylenek.

Uránusz- felszíne gázból áll, amely alatt a víz, gáz, jégkásás keveréke található, és kőzetmagja van.

Neptunusz- Felszínének kékes színét atmoszférájának metántartalma adja, amely alatt jégkása és egy kis kőzetmag található

Én amit az előző hozzászólásokhoz hozzá tudok tenni, az az, hogy a Plutó a görög mitológiában Hadész istennek, az alvilág urának egyik az elnevezése volt. A Plúto törpebolygó napi átlagos haladási sebessége csak 11 másodperc, felületét fagyott hidrogén borítja, amely napközben felenged és vékony légkört alkot. A Plutót 2006. augusztus 24-től törpebolygónak minősítették. Azt kell tudni a törpebolygóról, hogy a Naprendszerben keringő égitestek egyik típusát hívják így, amely átmenetet képez a bolygók és a kisbolygók között. Olyan égitestet nevezünk így, amely a Nap  körül kering.  A Nemzetközi Csillagászati Unió  (International Astronomical Union, IAU) 2006. aug. 14. és 25. között Prágában megrendezett XXVI. kongresszusán határozták meg ezt a kategóriát. Az IAU öt törpebolygót ismert el hivatalosan ( a Ceres, a Plutó, a Haumea, a  Makemake és az Eri ), de akár 100 is keringhet a naprendszeren belül.

A Plútó

A Plútó a Naprendszer legkülső és messze a legkisebb bolygója.Alapos myomozás után 1930-ban fedezték fel. A Plútó nemcsak a legkisebb bolygó,hanem hét naprendszerbeli holdnál is kisebb. A Plútónak egyetlen holdja van a Charon,melyet először 1978-ban észleltek.

Azért nem kezelik már a Naprendszer bólygólyaként mert: Bolygó besorolását azért vesztette el, mert a Kuiper-övben egy (azóta több) olyan égitestet is felfedeztek, amely nagyobb nála. Az Eris törpebolygó felfedezése után a Nemzetközi Csillagászati Unió új bolygó-meghatározást alkotott, amely az Erist – és így a Plutót is – a bolygóktól külön kategóriába helyezi.          

Sajnos nem találtam meg!

A Plútó (illetve a helyesírási szabályoknak megfelelően immár Pluto) kapcsán a probléma éppen az, hogy ezt az utolsó kritériumot nem teljesíti. Erre kitünő bizonyíték az elmúlt években sorra felfedezett, nagyjából a Pluto méretének nagyságrendjébe eső számos, általában felfedezésüket követően "tizedik bolygónak" kikiáltott égitest, mint például a Quaoar, a Sedna, illetve több, kevésbé hangzatos nevű égitest, amelyek megközelítőleg a Pluto térségében keringenek.

Egyszerűsítve a kérdést, két lehetőség volt: vagy "lefokozni" a Plutót, és az újabban felfedezettekkel együtt a törpebolygók családjában nyilvántartani – vagy bejelenteni, hogy az újonnan felfedezett égitestek is bolygók, amikkel együtt a Napnak akár 15-20 bolygója is lehetett volna, nem is beszélve a későbbiekben várható, hasonló égitestek felfedezéséről.