Az európai mókus élőhelye a legkülönbözőbb erdőtípusok,a síkságtól egészen a hegyvidékekig.Nagíobb kertekben és parkokban a mókus jobban barátkozik, könnyen etehető.

Megjelenése:fej-torzs hossza 21-30cm,farokhossza 20-25 cm,testömege 20ó50-500 gramm

Róka

Teste 60 cm, farka 40 cm hosszú, testtömege 6-7 kg.  Éjszaka vadászik, zsákmánya főként kisemlősökből

Európa szerte elterjedt, néhol igen gyakori ragadozó. Elkeskenyedő arckoponyájú, lompos farkú, hegyes fülű állat. Színe évente a vedlések idején változik, rovarokból, szárnyasokból áll, de gyümölcsöket is eszik. Lakóhelyét, az ún. rókavárat vagy maga készíti vagy a borz kotorékát foglalja el.  A rókalyuk körül sajátos, intenzív, fülledt szag érezhető, és a táplálékának a maradványa is megtalálható.  Jellegzetes a nyoma is.

Kép a rókáról:

A róka a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a kutyafélék (Canidae) családjában a rövid lábú rókák (Vulpini)nemzetség névadó neme. Rókának Magyarországon többnyire a vörös rókát (Vulpes vulpes) hívják.

Elterjedése

Az északi féltekén szinte mindenfelé előfordul; Afrikában csak a kontinens északi partvidékén. Ausztráliába betelepítették.

Megjelenése, felépítése

Mérete a kis, illetve közepes termetű kutyákéhoz hasonló, de azoknál karcsúbb, nyúlánkabb. Koponyája hosszabb, arcorra hegyesebb a kutyákénál.

Füle nagy, farka hosszú és bozontos, pupillája függőlegesen megnyúlt elliptikus. A nőstényeknek általában hat emlője van.

A nagy pele Európában bárhol megtalálható. Maximum 2000 méteres tengerszint feletti magasságban mindenütt megél. A sűrű fű nagy kedvelője. A nagy pele élettere kb.:100-200 m átmérőjű. Szőre színe általában szürke vagy szürkésbarna. Szemei feketék és eléggé kidülledőek. Testhossza kb. 23-37 cm, ebből farka 10-17 cm. Élőhelyét nyáron mohából és rostokból készíti. Gyümölcsökkel, mogyoróval, gesztenyével, gombákkal, táplálkozik. A nőstény egy évben 2-9 kicsit fial. MÁSODFOGYASZTÓ  

Kép a borzról.

                                                                                                                                  A borz

Ragadozó emlősállat jellemzője: háta széles, lábai kurták, feje rövid, orra hegyes, mellső lábain erős ásókarmok helyezkednek el. Saját maga építi meg az üregét, mely kicsivel nagyobb mint egy rókalyuk. Tápláléka kis állatokból, gyümölcsökből, gyökerekből áll. A borz a tápláléklánc harmadlagos fogyasztók között van, és a cserje szinten él.  

 Kép linkje:http://hegyekvandora.hu/images/Mokus3.jpg

A Mókus

   A  mókusok  az emlősök osztályának a rágcsálók rendjébe, ezen belül a mókusfélék családjába tartoznak. A legtöbb faj az Amerikai kontinensen él.                                                                   Táplálékuk fák magvaiból,gyümölcsiből, gombákból és rovarokból áll, de emellett előfordul, hogy madártojást és madárfiókákat is fogyasztanak.  A mókus jól alkalmazkodik a fán való életmódhoz.                                                                                                                                                                                 Farka kormány és ejtőernyő, amikor fáról fára ugrál. Karmai lehetővé teszik, hogy lefelé éppen olyan fürgén mozogjon a fatörzsön, mint felfelé.

                      A SZARVAS

    A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat.A szarvasok legtöbb faja az őzekkel együtt a szarvasfélék családjába tartozik.

   A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas vagy a dámvad betelepítéssel került a régióba,aminek pontos időpontja vitatott. Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas.Indiában a pettyes szarvas,az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas leggyakoribb.