A besorolását azért vesztette el, mert: az Eris törpebolygó felfedezése után a Nemzetközi Csillagászati Unió új bolygó meghatározást alkotott,amely az Erist-és így a Plútót is-a bolygóktól külön kategóriába helyezi.

Az elsö rossz szerintem

---

 

 

Ismert legtávolabbi bolygója, a Plútó. 1930-as felfedezése óta feltételezik, hogy létezhet egy tizedik bolygó is, amelyet csak a távolsága miatt nem vettek észre. Az elmúlt években azonban kiderült, hogy több ilyen égitest is létezik: 1992 óta közel száz, a Plútónál kisebb méretű kisbolygót fedeztek fel a Plútón túli tartományban, amelyeket - a kisbolygók létét már 1951-ben megjósoló Gerard P. Kuiper asztronómusról - Kuiper-övnek neveztek el.

Kuiper elméletét a rövid periódusú üstökösökre alapozta, hiszen az Oort-felhő - amely 40-50 ezer csillagászati egységnyire van a Naptól, és több száz milliárd potenciális üstököst foglal magában - létezése csak a hosszú, több mint 200 év keringési idővel rendelkező üstökösök pályáját magyarázza, a rövidebb pályájú és keringési idejű, az ekliptikával egybeeső keringési síkú, rövid periódusú üstökösökét nem. Következésképpen léteznie kell a külső Naprendszerben egy gyűrűszerű alakzatnak, amely üstökösmagokat tárol.

Kuiper elméletét csak a kilencvenes években fogadták el, amikor a számítógépes szimulációk bebizonyították, hogy a nagybolygók nem képesek az Oort-felhőből származó, hosszú periódusú üstökösök befogására és rövid periódusú üstökösökké alakítására. Közvetett bizonyítékokkal szolgált a Naprendszer szélén sertepertélő Pioneer-10 szonda egy váratlan pályamódosulása is.

Ekkor hajtóvadászat indult a feltételezett Kuiper-objektumok után, és 1992-ben Jane X. Luu és David C. Jewitt egy nagyon halvány, nagyjából 200-250 kilométer átmérőjű objektumot fedezett fel a Naptól 40 csillagászati egységre, amely az 1992 QB1 nevet kapta. Azóta további Kuiper-objektumok tucatjait fedezték fel, amelyek kisebbek, összetételük és pályájuk azonban nagyon

Az elsö rossz szerintem

---

 

 

Ismert legtávolabbi bolygója, a Plútó. 1930-as felfedezése óta feltételezik, hogy létezhet egy tizedik bolygó is, amelyet csak a távolsága miatt nem vettek észre. Az elmúlt években azonban kiderült, hogy több ilyen égitest is létezik: 1992 óta közel száz, a Plútónál kisebb méretű kisbolygót fedeztek fel a Plútón túli tartományban, amelyeket - a kisbolygók létét már 1951-ben megjósoló Gerard P. Kuiper asztronómusról - Kuiper-övnek neveztek el.

Kuiper elméletét a rövid periódusú üstökösökre alapozta, hiszen az Oort-felhő - amely 40-50 ezer csillagászati egységnyire van a Naptól, és több száz milliárd potenciális üstököst foglal magában - létezése csak a hosszú, több mint 200 év keringési idővel rendelkező üstökösök pályáját magyarázza, a rövidebb pályájú és keringési idejű, az ekliptikával egybeeső keringési síkú, rövid periódusú üstökösökét nem. Következésképpen léteznie kell a külső Naprendszerben egy gyűrűszerű alakzatnak, amely üstökösmagokat tárol.

Kuiper elméletét csak a kilencvenes években fogadták el, amikor a számítógépes szimulációk bebizonyították, hogy a nagybolygók nem képesek az Oort-felhőből származó, hosszú periódusú üstökösök befogására és rövid periódusú üstökösökké alakítására. Közvetett bizonyítékokkal szolgált a Naprendszer szélén sertepertélő Pioneer-10 szonda egy váratlan pályamódosulása is.

Ekkor hajtóvadászat indult a feltételezett Kuiper-objektumok után, és 1992-ben Jane X. Luu és David C. Jewitt egy nagyon halvány, nagyjából 200-250 kilométer átmérőjű objektumot fedezett fel a Naptól 40 csillagászati egységre, amely az 1992 QB1 nevet kapta. Azóta további Kuiper-objektumok tucatjait fedezték fel, amelyek kisebbek, összetételük és pályájuk azonban nagyon

Az elsö rossz szerintem

---

 

 

Ismert legtávolabbi bolygója, a Plútó. 1930-as felfedezése óta feltételezik, hogy létezhet egy tizedik bolygó is, amelyet csak a távolsága miatt nem vettek észre. Az elmúlt években azonban kiderült, hogy több ilyen égitest is létezik: 1992 óta közel száz, a Plútónál kisebb méretű kisbolygót fedeztek fel a Plútón túli tartományban, amelyeket - a kisbolygók létét már 1951-ben megjósoló Gerard P. Kuiper asztronómusról - Kuiper-övnek neveztek el.

Kuiper elméletét a rövid periódusú üstökösökre alapozta, hiszen az Oort-felhő - amely 40-50 ezer csillagászati egységnyire van a Naptól, és több száz milliárd potenciális üstököst foglal magában - létezése csak a hosszú, több mint 200 év keringési idővel rendelkező üstökösök pályáját magyarázza, a rövidebb pályájú és keringési idejű, az ekliptikával egybeeső keringési síkú, rövid periódusú üstökösökét nem. Következésképpen léteznie kell a külső Naprendszerben egy gyűrűszerű alakzatnak, amely üstökösmagokat tárol.

Kuiper elméletét csak a kilencvenes években fogadták el, amikor a számítógépes szimulációk bebizonyították, hogy a nagybolygók nem képesek az Oort-felhőből származó, hosszú periódusú üstökösök befogására és rövid periódusú üstökösökké alakítására. Közvetett bizonyítékokkal szolgált a Naprendszer szélén sertepertélő Pioneer-10 szonda egy váratlan pályamódosulása is.

Ekkor hajtóvadászat indult a feltételezett Kuiper-objektumok után, és 1992-ben Jane X. Luu és David C. Jewitt egy nagyon halvány, nagyjából 200-250 kilométer átmérőjű objektumot fedezett fel a Naptól 40 csillagászati egységre, amely az 1992 QB1 nevet kapta. Azóta további Kuiper-objektumok tucatjait fedezték fel, amelyek kisebbek, összetételük és pályájuk azonban nagyon

A Pluto (régebben Plútó bolygó, a kisbolygó-elnevezési konvencióknak megfelelően 2006 óta 134340 Pluto, helyesírása pedig a Földrajzinév-bizottság 2010-es határozata alapján Plútó[1]) plutoida[2] törpebolygó, amelyet 2006. augusztus 24-éig a Naprendszer kilencedik, legkisebb bolygójaként tartottak számon, ma pedig (az Eris után) a második legnagyobb törpebolygónak számít.[3] Azóta a Neptunusz a legtávolabbi bolygó. A Föld holdjánál kisebb, magas hőmérsékleten összetömörült anyagokból álló, metángáz légkörű törpebolygó.[4][5] Bolygó besorolását azért vesztette el, mert a Kuiper-övben egy (azóta több) olyan égitestet is felfedeztek, amely nagyobb nála. Az Eris törpebolygó felfedezése után a Nemzetközi Csillagászati Unió új bolygó-meghatározást alkotott, amely az Erist – és így a Plutót is – a bolygóktól külön kategóriába helyezi.[6]