A vasfű

Parlagos területeken árokszéleken mezőszéleken vadon termő növény évelő apró öt szirmu virágokal 

 levesek ételek izesitője a savanyúságoknak finom izet ad ezért uborkafűnek is hivták

gyógy növényként epe és máj gyógy teákba teszik

Kedves Bálint!

A füzetben kell befejezni a vázlatot a tankönyv alapján.

Ági néni 

Erdei szamóca 

Az erdei szamóca a rózsafélék családjába tartozik.Erdős,bokros helyeken tartózkodik,tömegesen terem.Az egyik legjobban termő erdei gyümölcs.Évelő növény.Levelei 6-8cm hosszúak ,szélein fűrészesek,szőrösek és tojásdad alakúak.Magyarországon őshonos növény.Virágának szirmai fehérek. Szárított levelét teakeverékekhez keverve gyógyfűteák íz-, és illatjavítója. Gyümölcse frissen, tejszínhabbal tálalva

A pipacs

A virágzása májustól októberig terjed. A virágkocsányok a levelek hónaljából nőnek és különböző hosszúságúak. A két zöld serteszőrökkel teli csészelevél virágzáskor lehull. A négy nagy sziromlevele, mely lángvörös színű 2-5 cm átmérőjű és tövén fekete folt található. Toktermése sokmagvú, és magvai több éven át megőrizhetik a csírázóképességüket, mely jó körülmények között gyorsan, és jól csíráznak. A Sarkvidék kivételével egész Európában elterjedt.  Sokhelyen behurcolták, hazánkban is gyakori gyomfaj. Főként a levelei, éretlen toktermései zölden és szárítva is mérgezőek. A mérgezett tejtől sok állat megbetegedhet.

Magja ehető és dióízt  adhat a kenyereknek,gyümölcssalátáknak és süteményeknek. Nem túl nehéz betakarítani, hisz gubója nagy, de magjai kicsik és rengeteg van belőlük. Finom salátaolaj készíthető magjaiból. Levelei ehetők nyersen vagy főzve, de csak a virágbimbók kifejlődése előtt. Virágszirmaiból szirup, vagy vörös ételszínezék készíthető a levesekhez és más ételekhez, de régen bort is színeztek vele.

És még azt szeretném kérdezni, hogy a tk.-ban a 8-10 oldalról a füzetbe kell vázlatot csinálni???

Erdei málna

Legtöbb ember szereti az erdei málnát. Országunk hegyvidékén,a hegyek lábánál fás,bokros részeknél is megterem. A málna a cserjeszinten található meg. Felhasználható szörphöz,lekvárhoz,süteményekhez vagy medve csalogatáshoz.

                                 A VADREPCE

      A vadrepce (Sinapis arvensis) a keresztesvirágúak rendjébe tartozó, Európában és Észak-Amerikában általánosan elterjedt gyakori gyomnövény.

     Egyébb elnevezései: erdei mustár, mustárrepcén, repce stb.

     A vadrepce 30-100 cm magas lágyszárú,egyéves növény. Termése hengeres becőtermés. Májustól augusztusig virágzik.

    Európai eredetű, de gyomnövényként Észak-Amerikába is behurcolták. Magyarországon az egyik leggyakoribb gyomnövény. Bár rendszeresen irtott gyomnövény, ennek ellenére több része ehető.

Vasfű

A vasfű latin nevén verbéna kb. 30-80 cm magas. Szára érdes, elágazó. Levelei 4-6 cm hosszúak, virágai füzérben nyílnak. Máj és epebetegségek gyógyítására alkalmazzák. A középkorba sok mondában és babonában szerepelt a verbéna, minden boszorkánykonyhában meg lehetett találni. A keresztények a vámpírok ellen használták. Naponta 5 g az ajánlott bevitel, ám terhes nők számára nem ajánlott a fogyasztás, mert idegbénulást okozhat.

Medvehagyma

Népies nevei:Kígyó- vagy poroszhagyma,sajamás, salamás,sási-hagyma

leírása:évelő, 15-25cm magas.Hagymája megynúlt buzogány alakú(45mm hosszú 5mm vastag). rendesen kétlevelű, levelei hosszú nyelűek, a külső levél hüvelye hártyás.Levéllemezük átlag 15 cm hosszú és 4 cm széles és sötétebb zöld fonákukat fordítják a nap felé.Virágzata ernyő alakú, virágai hófehérek.Április,május környékén virágzik

Nagyon könnyen összetéveszthető a mérgező gyöngyvirággal mely et tilos megenni mert mérgező

Mindenütt előfordul,minden hegyvidéken kiválképen bükkösökben,hegyi patakokm közelében, erdőktől rabolt kertekben,rendesen olyan nagy mennyiségben hogy az egész tájék fokhagymaszagot kap tőle.

gyűjtési ideje:virágzás előtt hagymáját és gyökereit szokták gyűjteni.

belinkelek néhány receptötletet

http://www.nosalty.hu/alapanyag/medvehagyma

ezen az oldalon sok receptet lehet találni nem csak medvehagyma témakörben

Alkörmös

Az alkörmösfélék családjában, a fáktól kezdve a cserjéken át a fűneműekig, szinte mindenféle formájú növényfaj megtalálható. Elterjedésük a trópusi-szubtrópusi éghajlaton a leggyakoribb, néhány fajuk, így az alkörmös is, alkalmazkodik a mediterrán, sőt a kontinentális éghajlathoz. Évelő növény. Főgyökere már az első évben erősen megvastagodik, gyorsan kialakul a vastag, répaszerű gyökértörzs, ősszel a gyökérnyak átmérője elérheti a 8—10 cm-t. Közvetlenül a föld felszíne alatt már megjelennek rajta az oldalgyökerek. A számtalan oldalgyökér több méteres talajréteget átsző. A hengeres szárak a gyökérnyakból 5—7-esével ágaznak el, majd újabb elágazásokkal dúsan beborítják a talajfelszínt. A teljesen beárnyékolt elágazások és a szárak alsó oldala zöld, a fénynek kitett szárrészek liláspirosak. A levelek szórt állásúak. Fénykedvelő növény, de félárnyékban is nevelhető, ekkor azonban kevesebb termést érlel.